Szabadnap, pihenőnap, szabadság kiadásának szabályai 2020-tól!!! Jól járnak a munkavállalók >>>
Szabadnap, pihenőnap, szabadság kiadásának szabályai >>>
FONTOS! MINDEN DOLGOZÓ ÉRINTETT! FIGYELEMFELHÍVÁS >> EZT JÓ HA TUDJA A MEGMARADT SZABADNAPOKRÓL! ÍGY RENDELKEZIK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE!
A szabadnapok számával, a pótszabadsággal, szabadság kiadásával és elszámolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője foglalja össze. A szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni a Munka törvénykönyve szerint.
A szabadnapok számát is az Mt. határozza meg, amely egyrészt életkor, másrészt gyermekek, illetve egyes munkakörök után jár – kezdi friss bejegyzését írja Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. Alapszabadság és életkorra járó pótszabadság Az alapszabadság Magyarországon 20 nap, hasonlóan a régióbeli országokhoz, csupán Ausztria lóg ki a sorból felfelé.
Az alapszabadság mellett az életkor alapján számítható ki a pótszabadságként kivehető további szabadnapok száma. A sávosan emelkedő újabb szabadnapokra abban az esztendőben jogosult a dolgozó, amelyikben az adott életkort betölti.
Ha a dolgozó munkahelyet vált és munkaviszonya év közben kezdődik, akkor szabadsága arányos része jár az év hátralévő részére. Ha így töredéknapot ad a kalkuláció, a fél napot elérő számot a szabadnapok kiszámításakor egész munkanapként kell ægyelembe venni. További pótszabadság gyermekvállalás, speciális munkakör vagy élethelyzet esetén .A törvény kiemelten kezeli a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez kapcsolódó szabadnapokat. Egy gyermek születésekor az apákat is megilleti 5, ikergyermekek esetén 7 szabadnap. Ezt a pótszabadságot a legkésőbb a születést követő két hónapon belül kell kiadnia a munkáltatónak, az apa kérésére. A gyerekek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, a gyermek(ek) 16 éves koráig. Egy gyermek után 2 munkanap, kettő gyermek után 4
munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Bizonyos munkakörökben; a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Az a munkavállaló, akinél a rehabilitációs szakértői szerv 50 százalékos, vagy e fölötti mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Nyári szabadság – Ki dönt róla?
Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben, a
munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni
úgy, hogy a munkavállaló a naptári évben egy
alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön
a munkavégzés alól. Ettől eltérni közös megállapodás
alapján lehet.
A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló
előzetes meghallgatása után. Évente hét munkanap
szabadságot a munkáltató legfeljebb két részletben, a
munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles
kiadni – ehhez a munkavállalónak legalább 15 nappal a
szabadság kezdete előtt be kell jelentenie erre igényét.
Forrás : kamaraonline.hu
Átvinni a következő évre pedig csak a következő
esetekben lehet:
az adott évre szól az a szabadság is, amelyből kevesebb
mint 5 nap jut a következő évre
ha valaki októbertől dolgozik az adott cégnél, akkor
március 31-ig veheti ki a neki járó szabadságot
ha a munkaadónál van kollektív szerződés, akkor a
szabadság negyedét lehet áttolni a következő évre
ha a munkaadó és a dolgozó írásban egyezséget köt,
akkor akkor az életkor szerint járó pótszabadságot a
következő év végéig lehet kiadni. Erről azonban minden
évben újból meg kell állapodni a munkaadóval.
Fontos szabály, hogy a szabadságot megváltani, azaz
kiæzetni nem lehet, kivéve, ha megszűnik a
munkaviszony. A munkaviszony megszűnésekor, ha a
munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt
meg kell váltani.-írja a napi.hu