Több százezer lakás és ház újulhat meg ingyenmilliókból, idén ezek a programok végre beindulnak >>>
Két év múlva lépnek életbe a legszigorúbb uniós épületenergetikai előírások. Évekig csak lózungokat mondott a kormányzat, hogy miként fogunk ennek megfelelni. Március elején végre konkrét javaslatok is születtek, és már nyáron elindulhatnak a programok, ha időben lép a kormány. Több száz ezren juthatnak így plusz pénzhez.
Két év múlva, 2021. január 1-től lesz hatályos az a rendelkezés, miszerint a használatbavételkor minden épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie és legalább 25 százalékban megújuló energiát kell használnia. Egyelőre felkészületlen ezekre a hazai lakásállomány. Még legalább egy évtized kell, hogy megközelítsük ezt az arányt. 
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. Ennek azonban csak töredéke valósult meg. Az általában pontos adatokkal dolgozó Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szerint évente legalább 200 ezer lakást kellene felújítani, hogy javuljon az állomány minősége, de a legjobb, 2018-as évben is csak 180 ezer lakásról tudnak, a megelőző években ennél jóval kevesebb felújítás történt.
Az ÉVOSZ március elején közölt átfogó csomagjában szerencsére konkrétumokkal is előállt. Javasolta például, hogy a CSOK-ra nem jogosultak költségeit osszák meg az állammal, vagyis az állam vállaljon át bizonyos terheket. Elképzelésük szerint az engedély-vagy bejelentésköteles lakóingatlanok felújításánál az ÁFA-érték felét – számla alapján és maximum 3 millió Ft-ig – visszaigényelhetnék az építtetők. Ez azt jelenti, hogy például egy sok területre kiterjedő, nettó 15 milliós felújításnál a 4,05 milliós áfa fele visszajárna. A szövetség hosszú távú panelfelújítási programot is sürgetett, hogy 10-12 éven belül a teljes, mintegy 800 ezres panelállomány is megújulhasson.
Az MNB február végén ismertetett terve szerint folytatni kell az Otthon Melege Programot, de nem 40-55 százalékban, hanem ennél jóval nagyobb mértékben kell anyagilag is támogatni a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. Ehhez a következő 7 éves EU-s költségvetésből hozzánk érkező forrásokból méretes részt kell irányítani. Ennél konkrétabban viszont nem jelölték meg, hogy mekkora részarány vagy költségvetési keretösszeg lenne kívánatos.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is sürgeti, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok. A MEHI szerint ezek jót tennének az építőiparnak is: stabilizálná és területileg kiegyenlítené az ágazatot, továbbá erősítené az építőipari mikro- és kisvállalkozások megrendelés-állományát.
A használt lakások piacán egyelőre nem elsődleges szempont, hogy energetikai szempontból EU-kompatibilis-e egy otthon. A lokáció, az ár és a beosztás megelőzi egy vásárlási döntésnél.