Kerti kutak: mindjárt lejár a határidő, és több százezres bírság lehet belőle! Mutatjuk a pontos teendőket! – >
Adjátok tovább, sokan elfelejtik …
December 31-ig kell kérni a fennmaradási engedélyt a 2018. január 1-je előtt engedély nélküli vízkivételt biztosító vízlétesítményekre, például a kerti kutakra. Akik kérik és megkapják a fennmaradási engedélyt, nem kapnak büntetést.
A többiek viszont a bírságot kockáztatják, a büntetés maximuma 300 ezer forint lehet természetes személyek esetében. 
A szabályok
Számos város és település hivatala készített tájékoztatót a kútügyben, többek között a dunaújvárosi önkormányzat. Ebből kiderül, hogy az engedély nélkül létrehozott fúrt és ásott kutakra egyaránt vonatkozik a szabály.
A fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelem előtt tervdokumentációt kell készíttetni erre jogosult szakemberrel. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. „Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!” – figyelmeztet a dunaújvárosi önkormányzat összefoglalója.
Az is kiderül belőle, hogy csak akkor kell a szakhatóságot bevonni az eljárásba, ha a kútból ivóvizet szeretne a tulajdonos, ha csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és nem gazdasági célból használják a kutat, akkor nem kell a szakhatóságot bevonni. A fennmaradási engedélyeztetési eljárás ingyenes 2018 végéig.
Elkaszálták az egyszerűsítést
A kerti kutak ügyéből komoly vita kerekedett a közelmúltban. A parlament még nyár elején fogadta el azt a jogszabályt, amely eltörölte volna kútfúrási bejelentési kötelezettséget. Áder János köztársasági elnök a módosítást az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra, amely augusztus végén elkaszálta a jogszabályt. Az indoklás szerint azért, mert az veszélyeztetné az ország vízgazdálkodását, ahogy azt az államfő is kifogásolta.
Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat – állt az Ab-s határozatban.
Bándi Gyula ombudsmanhelyettes is megszólalt az ügyben. Szerinte az állam Alaptörvény rendelte kötelessége, hogy őrködjön a vízvagyon minőségén és megújuló képességén. Azt is írta Bándi Gyula: nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az állam nem lehet képes ezen alapfeladata ellátására, ha arról sincs tudomása, ki, hol, hogyan fúr kutat, és abból mennyi vizet vételez – indokolta az ombudsman.
