Mi a méltányolható lakásigény?
A családi csődvédelembe belépő személyek ingatlanát a csődbiztos árverésre bocsáthatja, ha úgy látja, hogy a család túl nagy vagy túl drága ingatlanban él. A méltányolható lakásigény fogalma mögött egyszerű megfontolás áll: aki több millió vagy több tízmillió forinttal tartozik, az ne akarjon nagylábon élni, hanem adja el a lakását-házát. A bevétel egy részéből vegyen kisebb lakást vagy esetleg ugyanakkorát egy rosszabb környéken, az árának másik részét fordítsa a kiegyenlítetlen tartozás kifizetésére.
A szeptember eleji kormányrendelet szerint egy fő legfeljebb egyszobás lakásban lakhat, két fő kétszobásban, ennél több személy pedig személyenként fél szobával emeli a méltányolható szobák számát.
Akármennyien is laknak egy ingatlanban, ha ötnél több lakószoba van az épületben, akkor az már nem méltányolható, és a csődbiztos kötelezheti az adóst, hogy adja el az ingatlant, és költözzön kisebbe – vagy kikerül a csődvédelem alól.
Az egy lakásban élők számát lakcímigazolvány alapján állapítják meg.
Akármennyien is laknak egy ingatlanban, ha ötnél több lakószoba van az épületben, akkor az már nem méltányolható, és a csődbiztos kötelezheti az adóst, hogy adja el az ingatlant, és költözzön kisebbe – vagy kikerül a csődvédelem alól.
Az egy lakásban élők számát lakcímigazolvány alapján állapítják meg.
Gyermektelen házaspár esetén a rendelet engedményt tesz: ha a házaspár korábban a szocpol-támogatás miatt egy vagy két gyermeket vállalt, de még nem született gyermekük vagy a vállalt kettőből csak az egyik jött világra, akkor úgy kell tekinteni, mintha két gyermekük lenne.
A rendelet kitér arra is, hogy mekkora értékű ingatlan méltányolható. Két lakószoba (45–60 négyzetméter) esetén a méltányolható ár
1. Budapesten 12,75 millió forint,
2. Budapest környékén 10,2 millió forint,
3. megyei jogú városban és ezek agglomerációjában 7,7 millió forint,
4. más városban 7,6 millió forint,
5. községekben 5,5 millió forint.
A magáncsődbe belépő ügyfelek akár havi 25 000 forint támogatást is kaphatnak tartozásaik rendezésére
2015 szeptembere a magáncsődről szóló törvény folyamatos csiszolgatásával telik. A finomhangolás részleteként kiderült, hogy csődben részt vevők havi 25 000 forintos állami támogatást kaphatnak a havi bevételeik mellé. A támogatásra vonatkozó kérelmet a főhitelezőnek kell benyújtani. A támogatás kizárólag a főhitelezővel szembeni hitel- vagy lízingtartozás kiegyenlítésére számítható be, vagyis az adós egy fillért sem lát közvetlenül a támogatásból – azt az állam egyenesen a főhitelezőnek küldi meg. A rendelet szerint a támogatás az egyezség megkötésének pillanatában fennálló tőketartozás évi 3,8%-a lehet, és nem haladhatja meg a havi 25 000 forintot.
Ha a főhitelező (vagyis a bank) úgy ítéli meg, hogy a támogatási kérelem támogatható, akkor pozitívan bírálja el a kérvényt. Erről a támogatásról a főhitelező és az adós külön megállapodást köt.
A rendelet kitér arra is, hogy mekkora értékű ingatlan méltányolható. Két lakószoba (45–60 négyzetméter) esetén a méltányolható ár
1. Budapesten 12,75 millió forint,
2. Budapest környékén 10,2 millió forint,
3. megyei jogú városban és ezek agglomerációjában 7,7 millió forint,
4. más városban 7,6 millió forint,
5. községekben 5,5 millió forint.
A magáncsődbe belépő ügyfelek akár havi 25 000 forint támogatást is kaphatnak tartozásaik rendezésére
2015 szeptembere a magáncsődről szóló törvény folyamatos csiszolgatásával telik. A finomhangolás részleteként kiderült, hogy csődben részt vevők havi 25 000 forintos állami támogatást kaphatnak a havi bevételeik mellé. A támogatásra vonatkozó kérelmet a főhitelezőnek kell benyújtani. A támogatás kizárólag a főhitelezővel szembeni hitel- vagy lízingtartozás kiegyenlítésére számítható be, vagyis az adós egy fillért sem lát közvetlenül a támogatásból – azt az állam egyenesen a főhitelezőnek küldi meg. A rendelet szerint a támogatás az egyezség megkötésének pillanatában fennálló tőketartozás évi 3,8%-a lehet, és nem haladhatja meg a havi 25 000 forintot.
Ha a főhitelező (vagyis a bank) úgy ítéli meg, hogy a támogatási kérelem támogatható, akkor pozitívan bírálja el a kérvényt. Erről a támogatásról a főhitelező és az adós külön megállapodást köt.
A részletek
A magáncsőd vagy családi csődvédelem lényege, hogy a bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételekkel segítse az adóst a tartozása visszafizetésében. A magáncsődöt csak olyan adósok igényelhetik, akiknek ugyan jelentős tartozásuk van, de van akkor havi bevételük, illetve ingó- és ingatlanvagyonuk, hogy abból legalább részint vissza tudják fizetni tartozásukat.
A magáncsőd igénylése kapcsán az első pillanattól világos volt, hogy a szorult helyzetbe került, ráadásul vagyonnal és komoly bevétellel rendelkező adósokon nem segít. A törvény szövegének pontosítása és elfogadása után derült ki a végrehajtást szabályozó rendeletekkel, hogy kik és milyen feltételekkel igényelhetik a magáncsődöt.
1. Mivel a magáncsőd az első körben azok számára elérhető, akiknek a lakhatását fenyegeti veszély, fontos tudnivaló, hogy a bajba került adós mekkora lakást tarthat meg, és mekkora lakás számít luxusnak. Ha egy adós az utóbbi kategóriába tartozó lakással vagy házzal rendelkezik, akkor kötelezhetik őt, hogy az ingatlant eladja.
Az egyik meghatározás szerint a lakók számától függően a következő lakásigény méltányolható:
egy személy: egy lakószoba; két személy: két lakószoba; három személy: két és fél lakószoba; négy személy: két egész és két fél lakószoba; minden további személy: plusz fél szoba/fő, de nem lehet több 5 lakószobánál.
Figyelembe kell venni gyermektelen szülők esetén két gyermeket, egygyermekes szülők esetén további egy gyermeket. Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete 6 és 12 négyzetméter között van. Ha egy szoba hasznos területe 30 négyzetméternél nagyobb, akkor két szobának kell számítani. Ha a nappali, az étkező és a konyha közös térben van és alapterülete meghaladja a 60 négyzetméter, akkor 2 szobának számít.
A magáncsőd vagy családi csődvédelem lényege, hogy a bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételekkel segítse az adóst a tartozása visszafizetésében. A magáncsődöt csak olyan adósok igényelhetik, akiknek ugyan jelentős tartozásuk van, de van akkor havi bevételük, illetve ingó- és ingatlanvagyonuk, hogy abból legalább részint vissza tudják fizetni tartozásukat.
A magáncsőd igénylése kapcsán az első pillanattól világos volt, hogy a szorult helyzetbe került, ráadásul vagyonnal és komoly bevétellel rendelkező adósokon nem segít. A törvény szövegének pontosítása és elfogadása után derült ki a végrehajtást szabályozó rendeletekkel, hogy kik és milyen feltételekkel igényelhetik a magáncsődöt.
1. Mivel a magáncsőd az első körben azok számára elérhető, akiknek a lakhatását fenyegeti veszély, fontos tudnivaló, hogy a bajba került adós mekkora lakást tarthat meg, és mekkora lakás számít luxusnak. Ha egy adós az utóbbi kategóriába tartozó lakással vagy házzal rendelkezik, akkor kötelezhetik őt, hogy az ingatlant eladja.
Az egyik meghatározás szerint a lakók számától függően a következő lakásigény méltányolható:
egy személy: egy lakószoba; két személy: két lakószoba; három személy: két és fél lakószoba; négy személy: két egész és két fél lakószoba; minden további személy: plusz fél szoba/fő, de nem lehet több 5 lakószobánál.
Figyelembe kell venni gyermektelen szülők esetén két gyermeket, egygyermekes szülők esetén további egy gyermeket. Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete 6 és 12 négyzetméter között van. Ha egy szoba hasznos területe 30 négyzetméternél nagyobb, akkor két szobának kell számítani. Ha a nappali, az étkező és a konyha közös térben van és alapterülete meghaladja a 60 négyzetméter, akkor 2 szobának számít.
