Hitel bárlistásoknak – Hitel kereső

Ápolási díj 2019: A családok több pénzt kapnak, már Januárban emelt összeget utalnak >>>

Ápolási díj 2019: A családok több pénzt kapnak, már Januárban emelt összeget utalnak >>>

ÁPOLÁSI DÍJ (alanyi jogcímen)

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Vonatkozó jogszabályok:

– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 40-44. §-ai,

– a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25-30. §-ai,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja, a 44/A. § (2) bekezdése

– az ápolási díj 2013. évi alapösszegéről a 2012. évi CCIV. törvény 56. § (8) bekezdése rendelkezik (29.500 Ft)

– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

Az ellátás típusa pénz, készpénz:

Pénzbeli, amely ellátás jövedelmi helyzettől független.

Jogosultsági feltételek:

Az ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló

  1. a) súlyosan fogyatékos, vagy
  2. b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

A hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja alapján – a jegyes kivételével – a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Súlyosan fogyatékos az a személy, akinek

  1. a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
  2. b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
  3. c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
  4. d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápoló kérelmére – a jogosultsági feltételek megléte esetén – magasabb összegű ápolási díj állapítható meg (2013-ban 38.350 Ft).

Fokozott ápolást igényel az a súlyosan fogyatékos személy, aki mások segítsége nélkül önállóan nem képes:

– étkezni, vagy

– tisztálkodni, vagy

– öltözködni, vagy

– illemhelyet használni, vagy

– lakáson belül –segédeszköz igénybevételével sem- közlekedni, és a

fentiekből legalább három feltétel egyidejűleg teljesül.

Az ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy részére az alábbi ellátások valamelyikére való jogosultságot állapítanak meg feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint 10 éve folyósítják:

  1. a) saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás,
  2. b) korhatár előtti ellátás,
  3. c) szolgálati járandóság,
  4. d) balettművészeti életjáradék,
  5. e) átmeneti bányászjáradék,
  6. f) rokkantsági ellátás vagy
  7. g) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. Évi CXCI. tv. 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül.

Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett is megállapítható az ápolási díj – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – amennyiben az ápolt fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos (ebben az esetben, csak az ápolási díj és a gyermekgondozási segély, vagy a gyermeknevelés támogatás összege közötti különbözet folyósítható ápolási díj jogcímen).

Megállapítható az ápolási díj akkor is, ha az ápolt:

  1. a) közoktatási intézményben tanul és az ott eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
  2. b) napi 5 órát meg nem haladóan óvodai, vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellátást vesz igénybe, vagy
  3. c) felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója és a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan az 5 órát nem haladja meg, vagy
  4. d) az óvoda, a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt napi 4 órát meg nem haladó időtartamban keresőtevékenységet folytathat. Otthon végzett munka esetében az időtartam nincs behatárolva.

Az ápolási díj folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult, valamint ezen időszak szolgálati időre jogosít.

Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

A törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.

Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata:

Az ellátásra való jogosultság feltételeit a járási hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ápolási díjat tovább kell folyósítani.

Folyósítás:

A megállapított ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. Ha az ápolási díjra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják.

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (az ápolási díj folyósításának megszűnése után – a korábban ápolási díjban részesülő személy – amennyiben munkát vállalni nem tud – jogosult lehet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 33. § (1) bekezdésének g) pontja alapján aktív korúak ellátására, ha esetében a jogosultsági feltételek fennállnak. A jogosultság egyik feltétele az állami foglalkoztatási szervvel való legalább három havi együttműködés. Ezért fontos a kapcsolattartás mielőbbi megkezdése a munkaügyi központtal.

Az ápoló halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

Az ápolási kötelezettség teljesítését a járási hivatal jogosult ellenőrizni.

Az igény benyújtásának helye:

A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani.

Az igény benyújtásának formája:

Az ápolási díj iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt személy állandó és tartós gondozásra szorul. Amennyiben az ápolt személy oktatási, nevelési, illetve nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellátást vesz igénybe, csatolni kell az intézmény vezetőjének a 6. számú melléklet szerinti igazolását.

Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolására tekintettel igényelt ápolási díj elbírálása:

Abban esetben, ha az igénylő formanyomtatványon megjelöli, hogy az ápolási díj megállapítását arra való tekintettel kéri, hogy az ápolt személy fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy, a járási hivatal a fokozott ápolást igénylő feltételek fennállásáról a szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság mint módszertani feladatot ellátó szerv (a továbbiakban: főigazgatóság) által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A főigazgatóság által kijelölt szakértő az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább három munkanappal megelőzően értesíti. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. A szakvélemény érvényességének időtartama alatt a háziorvosi igazolást és szakvéleményt is érvényesnek kell tekinteni az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatánál.

Jogorvoslat:

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

A háziorvos által kiállított igazolás, és szakvélemény felülvizsgálatát, illetve a fokozott ápolási igény vizsgálatára kijelölt szakértő szakvéleményében foglaltak felülvizsgálatát az ápolási díjat kérelmező személy és az ápolási díjat megállapító hatóság egyaránt kérheti.

 

Exit mobile version