Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat! Mutatjuk ki mehet nyugdíjba 2019-ben és pontosan mikor! >>>
Osszátok meg…..
A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év.
A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI. törvény szerint.
Aki:
1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba.
Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.
Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.
Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül. 
Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy
2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.
A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.
Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár
– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.
Soha nem lesz elég
A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:
Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?
Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.
Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.
Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint
a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.
A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.
A sírig dolgoznak majd a magyarok is
A magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,
és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.
Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.
Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,
amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint
4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.
Az a fránya egészség
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen
a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.
Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.
