475 EZER forint egyösszegben és GYORSAN! Százezreknek fog idén JÁRNI EZ A TÁMOGATÁS! Csak 1 papírt kell kitöltened és közel fél millió forinttal lehetsz gazdagabb!
Akár 475 ezer forintot kaphat az államtól, ha beteg
A május 20-ig leadandó szja-bevallásban kérhetik az betegségek után járó adókedvezményt. Öt évre visszamenőleg is kérhetik a kedvezményt azok, akik eddig nem tették meg és van megfelelő orvosi papírjuk.
A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 8050 forint adókedvezményt vehetnek igénybe a 2020-ban szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából. Tovább bővült azon betegségek köre, amelyek miatt igénybe vehető a személyi kedvezmény – adta hírül az adóhivatal.
Rengetegen veszni hagynak évi 89 400 forintot
Ezt a személyi kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló (335/2009-es) kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.
A kedvezmény összege a mindenkori havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg – ez 2020-ban 8050 forint, azaz az év egészében 96,6 ezer forint.
| ÉV | MINIMÁLBÉR (EZER FT) | KEDVEZMÉNY HAVONTA | ÉVES KEDVEZMÉNY (EZER FT) |
| 2015 | 105,0 | 5250 | 63,0 |
| 2016 | 111,0 | 5550 | 66,6 |
| 2017 | 127,5 | 6375 | 76,5 |
| 2018 | 138,0 | 6900 | 82,8 |
| 2019 | 149,0 | 7450 | 89,4 |
| 2020 | 161,0 | 8050 | 96,6 |
| Összesen | – | – | 474,9 |
A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 8050 forint adókedvezményt1 vehetnek igénybe a 2020-ban szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából. 2019-ben bővült azoknak a betegségeknek a köre, amelyek miatt igénybe vehető a személyi kedvezmény.
A személyi kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Betegségek és igazolásuk
A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.
2019. január 1-jétől bővült2 a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. Ezeknél a betegségeknél is érvényesíthető visszamenőleg, az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.
Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány:
hallási fogyatékosság
látási fogyatékosság
mozgásszervi fogyatékosság
elzáródást okozó érbetegségek
súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.
A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés.
Az igénybevétel feltételei
Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve, az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.
Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele.
A személyi kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte jövedelmét.
Adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja a kedvezmény igénybe vételének jogát.
Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.
Az utólagos érvényesítés
A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni.
Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.